Az oldatok
Az oldatok alapvetően két részből állnak:- az oldószerből, ami rendszerint folyékony halmazállapotú
- és az oldott anyagból, ami rendszerint mindhárom halmazállapotban előfordulhat.
Az oldószer az az anyag, ami felold egy másik anyagot.
Ezt a másik anyagot hívjuk oldott anyagnak.
Az oldószer általában nagyobb mennyiségben van jelen, mint az oldott anyag.
Oldószer + oldott anyag = oldat
Nézzünk néhány konkrét példát!
Oldószerként leggyakrabban a vízzel találkozhatunk,
így a következőkben ilyen példákat sorolunk fel.
Ha egy pohár vízbe cukrot teszünk, az egy oldat.
Ebben az esetben az oldott anyag szilárd halmazállapotú.
Ha a cukros vízbe még egy kis citromlét öntünk,
már kész is a limonádé.
A limonádé valójában egy oldat, amiben a vízben mint oldószerben kétféle oldott anyag is van:
a cukor és a folyékony halmazállapotú citromlé.
Folyékony anyag -az ecetsav- van feloldva vízben a háztartási ecetben,
amit ételízesítéshez használunk.
Gázt is oldhatunk vízben.
Erre példa a természetes vizekben
(tavakban, folyókban, tengerekben) oldott oxigéngáz.
Ez nagyon fontos a vízi élőlények légzéséhez.
További hétköznapi példák lehetnének még különböző italaink is:
- a tej
- a bor
- a kakaó
- a szörp
- a szénsavas üdítők
- a habfürdő
Az oldódás során az oldószer és az oldott anyag részecskéi
nem változnak meg, csak elkeverednek egymással.
Tehát az oldódás fizikai folyamat.
A keletkezett oldatot, mivel két vagy több anyagból áll, a keverékek közé soroljuk.
| Tanulja meg a kémiát az Ön gyermeke is játszva!
Rendelje meg a Kémiából Ötös oktató DVD-t most !
|