Kovalens kötés
A kovalens kötés kialakulását nézzük meg
egy egyszerű példán keresztül!
Vegyük példának a hidrogénatomot!
A vegyértékelektronjait feltüntetve így néz ki: H●
A hidrogénatom egy vegyértékelektronnal nem túl stabil, a nemesgázszerkezet elérésére törekszik. Számára az utána következő elem, a 2-es rendszámú hélium az, aminek az elektronszerkezetét szeretné elérni.
hidrogénatom
Hogyan tudja ezt megtenni?
Például úgy, hogy két hidrogénatom összekapcsolódik:
Szándékosan rajzoltuk a másodiknál a másik oldalra a vegyértékelektront, így a két párosítatlan elektronjával egy közös elektronpárt tud létrehozni, és így mind a két atom egy kicsit hasonlít a két vegyértékelektronnal rendelkező héliumra.
Kovalens kötés | H●●H | Így néz ki rajzban. |
H-H | Vagy ha a 2 elektront egy vonallal helyettesítjük. |
Tehát a kovalens kötés közös elektronpárral létrejövő,
elsőrendű kötés, kialakulása energia-felszabadulással jár.
A kötés elektronpárját kötő elektronpárnak hívjuk. Ez az elektronpár mindkét atomhoz hozzátartozik.
A kovalens kötéssel újfajta kémiai részecskék jönnek létre, a molekulák. Ezek olyan kémiai részecskék, amelyeken meghatározott számú atom kapcsolódik egymáshoz, kovalens kötéssel.
molekulák
A molekulákat már nem vegyjellel, hanem képlettel jelöljük.
A molekulák jelölésére kétféle képletet használunk:
| Tanulja meg a kémiát az Ön gyermeke is játszva!
Rendelje meg a Kémiából Ötös oktató DVD-t most!
|